Linux ismertetõk

Linux használatához a kezdetekben sokat kell olvasni, ezért néhány hivatkozás:

• Magyar Linux Dokumentációs Project
• LinuxFórum (naprakész információk leginkább itt találhatóak)
• HupWiki Nagyon sok, nagyon jó leírás...

oldal tetejére

• The Unofficial Fedora FAQ

Itt megtalálható a többi (2,3,4,5,6,7) összállításhoz tartozó leírás is. Fedora Art - fedora.nicubunu.ro

oldal tetejére

/dev/hda        /media/cdrom0   udf,iso9660 user,noauto     0       0

/dev/hda        /media/cdrom0   auto user,noauto     0       0

oldal tetejére

Letöltöttem és kipróbáltam az Ubuntu Linux legújabb változatát, és rendkívüli módon megtetszett minden. Ubuntu Linux egy Debian alapú összeállítás a lehető legfelhasználó-barátabb módon kialakítva. A telepítéshez egy Live CD-ként is működő iso fájlt lehet használni. (Az iso fájlt CD lemezre írva egy boot-olható CD lemezt kapunk.)

A rendszer telepítése a Live CD rendszer elindulása után a működőképes Linux rendszer menüjében (vagy az asztalon) lévő "telepítés" segítségével lehetséges. Minimális beállítást igényel a telepítő, és rendkívül jól dokumentált. Képes windows ntfs partícióját átméretezni a telepítő, így telepített windows rendszer mellé is fel lehet rakni adatvesztés nélkül. (Az ubuntu átméretezi a windows partíciót létrehozva a számára szükséges új partíciót - érdemes előtte a telepítési leírást átnézni.)

Dokumentáció és letöltési lehetőség:

• Ubuntu Linux dokumentációk magyarul
• Ubuntu letöltés
• Xubuntu a kevesebb erőforrással rendelkező gépekhez (már 128MB memóriával is megelégszik)

Minden megtalálható a dokumentációk között, az alap telepítési útmutatótól kezdve a rendszer finomhangolásáig és más egyéb felmerülő problémák megoldásáig. Aki még nem szánta rá magát a Linux-os világ megismerésére, az most könnyedén megteheti, hiszen az ubuntu egy olyan rendszer, amit csak használni kell (hihetetlen könnyedséggel).

www.ubuntu-art.org

oldal tetejére

Az Ubuntu Linux egy Debian alapú összeállítás, ezért a Debian kategóriában leírtak (parancssori eszközök) itt is használhatóak. A leírásban a Midnight Commander (mc) telepítésével mutatom be a linux-os használat néhány fogását. A grafikus és a parancssori eszközök is ugyanazokat a csomagkönyvtárakat használják (CD és internetes repo-k), alapbeállítással el is érhető minden. (Synaptic több mint 23000 elérhető csomagot jelzett.)

Programok telepítése lehetséges parancssori eszközökkel (apt-get), vagy grafikus felületen az Alkalmazások menü "Hozzáadás/eltávolítás..." funkciójával. Ez egy jól használható csomagkezelő, egyszerű felülettel, azonban nem listáz ki minden programot (mc nem volt a "minden elérhető csomag" között sem).

A Synaptic csomagkezelő (Rendszer menü - Adminisztráció - Synaptic csomagkezelő) szintén grafikus felületen használható, és ez már minden igényt kielégíthet. Mindegyik telepítési módnál meg kell adni a rendszergazda (root felhasználó) jelszavát, ami esetleg megegyezhet a telepítéskor meghatározott felhasználó jelszavával. (Nem emlékszem, hogy külön root felhasználót adtam volna meg... - ezt majd később pontosítom.)

Parancssori eszközökkel is lehet programokat telepíteni, az apt-get parancs kiadásával. A parancs használatához el kell indítani egy Terminal programot (Alkalmazások menü - Kellékek - Terminal). A program a saját felhasználói környezetünkkel indul el. Telepíteni rendszergazdai (root) jogokkal tudunk, tehát vagy bejelentkezünk a terminal-on rendszergazdaként, vagy a sudo parancs segítségével saját felhasználói környezetünkben futtatjuk az apt-get parancsot root jogokkal. (Mint Win környezetben "futtatás ...-ként".) Mindegyik esetén meg kell adni a root jelszavát, a különbség annyi, hogy ha root-ként bejelentkezünk, akkor a beírt parancsokat a parancsértelmezőnk a root felhasználó környezetében tárolja. Ezeket a parancs előzményeket (nyíl bill. fel) akkor érjük el, ha újra bejelentkezünk. (Debian és többi Linux alatt bejelentkezhetünk root-ként /több parancs végrehajtása céljából/ úgy, hogy a felhasználó környezetében tárolja az előzményeket - ezt később pontosítom ide vonatkozóan.)

Bejelentkezés a root felhasználóként (majd az "apt-get ..." telepíti a programot):

sudo su -

Futtatás a sudo parancs segítségével root jogokkal:

sudo apt-get install mc

(Az "apt-get install" telepíti a megadott /mc/ alkalmazást - képen az numlockx nevű segédprogram települ /grafikus környezet indítása bekapcsolt NumLock-al/.)

oldal tetejére

Felmerülhet az igény, hogy több operációs rendszer együttes használatát a windows bootmanager-ének a felügyeletére bízzuk.

Linux-Windows páros esetén általában a Linux "Grub" nevü bootmanager-ét szokás használni, ez azonban néhány problémával is jár időnként:

• Windows "javítás" vagy újratelepítés során esetleg szó nélkül felülírja a szeretett Grub-ot az MBR-ben,
• Inteligens windows karbantartó programunkról kiderül, hogy csak mesterséges inteligencia :) (Lenovo Recovery-szerűség...), és az eredmény hasonló - "helyreállított" MBR.

Okos enged alapon a külön particióra telepített Linux indítása inkább a windows bootmanager-ével történik. (Napjainkra már nem lenne fontos, mert Ubuntu Linux már akár az NTFS alapú windows particiót is átméretezi, detektálja a meglévő rendszert, így ő a Grub menüjében elhelyezi a windows indítására szolgáló bejegyzést, stb.) Mondhatom a legtöbb felhasználó nevében, hogy nem mindig szeretjük helyreállítgatni a Grub-unkat pl. Ubuntu Alternate CD-ről indítva, vagy telepítő egyedi indítása utáni konzol parancsokkal, stb., ezért a Linux telepítésekor nem az MBR-be kérjük a Grub (rendszerindító) elhelyezését, hanem a Linux particiónk elejére (mivel minden partició első néhány bájt helye hasonló célt szolgál, mint az MBR, ezt megtehetjük), és az MBR-t hagyjuk a windows-nak, ahol a boot.ini fájlunk bejegyzéseinek módosításával vesszük igénybe az alternatív indítási lehetőséget. (Windows NT/2000/XP... és későbbi renszereken van erre lehetőség.)

Ha már megtörténtek a fentiek, akkor egy "Grub reinstall" fogja elvégezni a megfelelő helyre történő Grub telepítést, így a Linux rendszer újra indítható lesz. (ezt még kifejtem részletesen)

A további teendő, a telepített Grub kimásolása a dd nevü Linux programunk segítségével egy bináris állományba, amit majd a windows bootmanager fog felhasználni. Ezt azért így célszerű megcsinálni, mert a Linux frissítése során majd változik az indítandó Linux kernel is, amit a frissítéskor automatikusan át fog vezetni a grub bejegyzésein is, és így lényegében a dinamikusan változó Grub-unk lesz meghivatkozva a windows alól. (ezt még ki kell tapasztalnom, mert lehet, hogy minden változással új bin fájlt kellene készíteni /ami azért nem olyan tragédia, mert a Linux indítható több különböző kernellel is, tehát kernel csere után is működőképes marad, ha régebbi kernell-el indítjuk/...)

A Grub Linux partició elejére történő telepítése, és ezt követő dd alapú kimásolása fájlba később kerül kifejtésre.*

*A telepítés utáni particióról történő boot szektor másolás több úton is lehetséges. Indíthatjuk a Linux rendszerünket a telepítőlemezünkről (ha tud ilyent - a legtöbb Live CD-ként is használható telepítő képes merevlemez tetszőleges particiójának indítására), vagy végezhetjük windows rendszer alól is a Linux indítószektorának kimásolását.

Windows alól készíthető bootszektor másolat leírása: http://home.ubalt.edu/abento/linux/redhat-install/dualbootNT.html
Itt a letöltött programmal a választott particióról kinyerhető az indítószektor (fájlnév, vagy a kiterjesztés tetszőleges lehet).

Ha a Linux rendszer alatt végezzük a kimásolást, akkor a következő parancs végzi a másolást:

dd if=/dev/sda3 of=linux.bin bs=512 count=1 

sda3 a harmadik partició az első serialATA (vagy SCSII, stb.) merevlemezen. - IDE lemez első,második, stb. particiója lenne: hda1,hda2,...Második IDE lemez particiói: hdb1,hdb2,...
(Angol nyelvű leírás található itt: http://jaeger.morpheus.net/linux/ntldr.php )
A másolást root jogosultsággal kell megtenni. Ubuntu alatt pl. a sudo előtét parancsot használhatjuk (Fedora esetén su majd Enter lép root módba...):

Administrator@user-laptop:~$ sudo dd if=/dev/sda2 of=fedora.bin bs=512 count=1
[sudo] password for Administrator:) :
1+0 records in
1+0 records out

512 bytes (512 B) copied, 0,0326807 s, 15,7 kB/s

Administrator@user-laptop:~$

Ezután még boot.ini bejegyzését módosítjuk:

[boot loader]
timeout=15
default=multi(0)disk(0)rdisk(0)partition(1)\WINDOWS
[operating systems]
multi(0)disk(0)rdisk(0)partition(1)\WINDOWS="Microsoft Windows XP" /noexecute=optin /fastdetect
C:\linux.bin="Ubuntu Linux"

A timeout érték fogja meghatározni, hogy mennyi ideig (másodperc) várjon az alapértelmezett rendszer automatikus indításával (default=...). A fájl létezik már a win telepítés után a windows-os bejegyzésekkel, azonban csak akkor jelenik meg a menü, ha több indítandó rendszer bejegyzését is tartalmazza. (Lehet akár több windows rendszerünk is eltérő független partición - pl. Vista és XP, stb. /itt külön leírás szerint a Vista bootmanager-ét érdemes használni/.)
A mi bejegyzésünk csak egyszerűen a kimásolt ".bin" fájlunkra mutat, ezt kell hozzáírni a boot.ini fájl-hoz:

...
C:\linux.bin="Ubuntu Linux"

oldal tetejére

Kerestem néhány videót a YouTube-on, hogy érzékelni lehessen a népszerű Ubuntu Linux képességeit.

Egy korábbi Ubuntu verzió 3D felhasználói felülettel:

UBUNTU 8.04 Desktop Effects:

oldal tetejére

apt-get install mc links

apt-get remove ...

oldal tetejére

Felmerülhet az igény több internet-kapcsolat használata esetén, hogy ezek forgalmát külön tudjuk mérni. Pl. használhatunk vezetékes és mobil-szélessávú kapcsolatot, ahol az egyik vagy mindkettő kapcsolat esetleg forgalomkorlátos. Ilyenkor nem árt tudni, hogy mekkora forgalom bonyolódik a minket érdeklő kapcsolattal.

Linux alatt az internethez történő csatlakozást elvégzi a hálózatkezelő kisalkalmazás, a rendszermonitor mutat is összesítést, de a különböző kapcsolatok szétbontott statisztikáját alapesetben nem mutatja. (És persze felmerülhet az igény a statisztikák adatbázisba, vagy más módon történő gyűjtésére.) Az iptables nevű alkalmazás képes a tűzfalszabályok mellett egyedi csoportok kezelésére is (és az itt megadott szabályok /pl. eth0 hálózati csatoló, vagy ppp0 modemes csatoló/) statisztikájának a gyűjtésére).
Az iptables általi forgalom-számlálás a rendszer leállításával, vagy újraindításával nullázódnak, ezért célszerű a számlálók mentésére is készíteni egy alkalmazást.
Ez történhet többféle módon is, pl.: listázás átírányítva fájlba leállításkor a megfelelő init scriptből, majd induláskor a számláló visszaállítása a lementett adattal, vagy mentés adatbázisba (és a számláló nem mutat halmozott értéket).

A beállításokhoz, és a listázásokhoz root felhasználóként kell parancsot kiadni. A példák Fedora 11 alatt készülnek, eltérés lehet az iptables konfigurációs állományának helye, és az init scriptek helye tekintetében.
A leendő statisztikák megtekintéséhez a listázó parancs:

iptables -L -v -n

Az eredmény (forgalom a 2.oszlop (bytes) - a hozzáadott számláló az INPUT/OUTPUT target oszlopában, ill. az ugyanilyen nevű Chain alatt):

[root@localhost ~]# iptables -L -v -n
Chain INPUT (policy DROP 0 packets, 0 bytes)
 pkts bytes target     prot opt in     out     source               destination  
...        
    0     0 countin_eth0  all  --  eth0   *       0.0.0.0/0            0.0.0.0/0           state RELATED,ESTABLISHED 
 149K  106M countin_usb0  all  --  ppp0   *       0.0.0.0/0            0.0.0.0/0           state RELATED,ESTABLISHED 
...
Chain FORWARD (policy DROP 0 packets, 0 bytes)
...
Chain OUTPUT (policy DROP 77 packets, 8256 bytes)
 pkts bytes target     prot opt in     out     source               destination         
    0     0 countout_eth0  all  --  *      eth0    0.0.0.0/0            0.0.0.0/0           
 192K   21M countout_usb0  all  --  *      ppp0    0.0.0.0/0            0.0.0.0/0 
...
Chain countin_eth0 (1 references)
 pkts bytes target     prot opt in     out     source               destination  
    0     0 ACCEPT     all  --  eth0   *       0.0.0.0/0            192.168.1.0/24      

Chain countin_usb0 (1 references)
 pkts bytes target     prot opt in     out     source               destination         
 149K  106M ACCEPT     all  --  ppp0   *       0.0.0.0/0            94.0.0.0/8          

Chain countout_eth0 (1 references)
 pkts bytes target     prot opt in     out     source               destination           
    0     0 ACCEPT     all  --  *      eth0    192.168.1.0/24       0.0.0.0/0           

Chain countout_usb0 (1 references)
 pkts bytes target     prot opt in     out     source               destination         
 192K   21M ACCEPT     all  --  *      ppp0    94.0.0.0/8           0.0.0.0/0 

Az iptables alapállapotban INPUT,FORWARD és OUTPUT "Chain" alatt tartalmaz szabályokat, és ezekhez kapcsolódóan statisztikákat. A forgalom-számláló alapja új hozzáadott Chain lesz, külön a mérni kívánt hálózati csatolók ki és bemeneti forgalmához. Az init scriptek leálláskor visszaállítják az iptables konfigurációját, így lehet kisérletezni más összeállításokkal is. Van jelentősége a szabály hozzáadási módjának is, mert egy ilyen szabály mögé hozzáadott szűkített szabály nem fog érvényesülni:

ACCEPT     all  --  *      *       0.0.0.0/0            0.0.0.0/0           state RELATED,ESTABLISHED

(Nem fog számolni semmit egy -A kapcsolóval utólag hozzáadott eth0 alapú szabály, mert már ACCEPT érvényesült egy globálisabb szabállyal.)

A szabályok létrehozásának a menete:

[user1@localhost ~]$ man iptables

(kilépés "Q" leütésével), majd:

• új gyűjtőszabályok (countin_usb0, stb.) létrehozása (-N),
• létrehozott szabály beszúrása (-I) a megfelelő INPUT/OUTPUT Chain alá, lehetőleg az első helyekre (ACCEPT all, vagy hasonló elő - 1.index-el kezdődő lista...),
• gyűjtőszabályokhoz szabályok hozzáadása (-A), de nem az INPUT/OUTPUT Chain-t adva meg, mert nem ott célszerű listáztatni - logikailag nem oda tartozik,
• szabályok lementése (iptables-save) ideiglenes fájlba, ahonnan átszerkesztendő az /etc/sysconfig/iptables fájlba* (kihagyva az automatikusan utólag hozzáadott bejegyzéseket - pl. virtuális gép "virbr0" jellegű hálózati szabályait - lényegében csak az eredeti, és saját szabályok különbsége írandó át a megfelelő sorrendben /iptables-save által előállított sorrend/).
• Később készíthető program, ami leállítás előtt lementi a napi/kikapcsolásig halmozott értékeket.

* Gyengébb idegzetűek mellőzhetik ezt, az említett konfig fájl első két sora fel is hívja a figyelmet, hogy nem javasolt a kézi szerkesztése - nekik a Rendszer menü - Adminisztráció - Tűzfal talán alkalmas lehet a bővítésre. (Régebbi Fedora és más Linux disztr. esetleg /etc/iptables alatt tárolja a konfigurációs fájlt.)

Szabályok létrehozása, felhasználva néhány lejjebb hivatkozott mintát (ANTISPOOF) (root felhasználó futtathatja kötegelve script-ként is):

#!/bin/sh

iptables -N ANTISPOOF
iptables -N ANTIHACKER
iptables -N countin_eth0
iptables -N countout_eth0
iptables -N countin_usb0
iptables -N countout_usb0

# a számozás szükség szerint alakítandó (ha van egyéb szabály már 1.,2., stb. helyen, akkor a korrigált...)
iptables -I INPUT 1 -j ANTISPOOF
iptables -I INPUT 2 -j ANTIHACKER
iptables -I INPUT 3 -i eth0 -j countin_eth0
iptables -I INPUT 4 -i ppp0 -j countin_usb0
iptables -I OUTPUT 1 -o eth0 -j countout_eth0
iptables -I OUTPUT 2 -o ppp0 -j countout_usb0

iptables -A ANTISPOOF --source 127.0.0.0/8 ! -i lo -j DROP
# ----------------------------------------
# ANTIHACKER
#iptables -A ANTIHACKER -s 255.255.255.255 -j DROP
# ----------------------------------------
# VM
iptables -A countin_eth0 -i eth0 -d 192.168.122.0/24 -m state --state RELATED,ESTABLISHED -j ACCEPT
iptables -A countout_eth0 -o eth0 -s 192.168.122.0/24 -j ACCEPT
# itthon vezetekes
iptables -A countin_eth0 -i eth0 -d 192.168.1.0/24 -m state --state RELATED,ESTABLISHED -j ACCEPT
iptables -A countout_eth0 -o eth0 -s 192.168.1.0/24 -j ACCEPT
# vodafone
iptables -A countin_usb0 -i ppp0 -d 94.0.0.0/8 -m state --state RELATED,ESTABLISHED -j ACCEPT
iptables -A countout_usb0 -o ppp0 -s 94.0.0.0/8 -j ACCEPT

exit 0

Ezek a szabályok a meglévő alapszabályok bővítései úgy, hogy az esetleges INPUT/OUTPUT engedélyező (ACCEPT) szabály elé kerüljön a számláló - különben nem jutna el a hozzáadott gyűjtőhöz a forgalom...
IP címes magyarázat: tapasztalatom szerint a vodafone net 94.akármi.akármi.x ip címet szokott felvenni. Ehhez a maszk:94.0.0.0/8 (első szám kivételével a többi bármi lehet), ha 94.50.akármi.akármi lenne a cél, akkor 94.50.0.0/16 a szűrés. A szűrésnél megadott ip.cím a saját csatoló ip.címe, ez helyett lehetne akár mac address is a szűrés alapja.

Ha nem megfelelő az eredmény:

iptables -L -v -n

akkor visszavonható (-D és -X) a módosítás, és további beállítások kisérletezhetőek ki:

# felhasználó ált.definiált szűrők törlése (egyedi chain-ról)
iptables -D countin_eth0 -i eth0 -d 192.168.122.0/24 -j ACCEPT
iptables -D countout_eth0 -o eth0 -s 192.168.122.0/24 -j ACCEPT
iptables -D countin_eth0 -i eth0 -d 192.168.1.0/24 -j ACCEPT
iptables -D countout_eth0 -o eth0 -s 192.168.1.0/24 -j ACCEPT
iptables -D countin_usb0 -i ppp0 -d 94.0.0.0/8 -j ACCEPT
iptables -D countout_usb0 -o ppp0 -s 94.0.0.0/8 -j ACCEPT
# lecsatolás INPUT/OUTPUT-ról, csak ezután törölhető (-X) a létrehozott chain (ha referencia=0)
iptables -D INPUT -j countin_eth0
iptables -D OUTPUT -j countout_eth0
iptables -D INPUT -j countin_usb0
iptables -D OUTPUT -j countout_usb0
# egyedi chain törlése
iptables -X countin_usb0
iptables -X countout_usb0
iptables -X countin_eth0
iptables -X countout_eth0

A szabályok ideiglenes fájlba történő mentése:

iptables-save > uj_iptables.txt

Eredeti szabályok megnyítása szerkesztésre (root terminálból X alatt gedit szerkesztővel):

gedit /etc/sysconfig/iptables

Én az eredeti tartalmat mentettem más néven, majd összemostam a lementett uj_iptables.txt tartalmával. Az eredmény ilyesmi (alap Fedora konfig, +számláló, +ANTISPOOF, +ANTIHACKER komment):

# Firewall configuration written by system-config-firewall
# Manual customization of this file is not recommended.
*filter
:INPUT ACCEPT [0:0]
:FORWARD ACCEPT [0:0]
:OUTPUT ACCEPT [0:0]
#:ANTIHACKER - [0:0]
:ANTISPOOF - [0:0]
:countin_eth0 - [0:0]
:countin_usb0 - [0:0]
:countout_eth0 - [0:0]
:countout_usb0 - [0:0]
-A INPUT -j ANTISPOOF 
#-A INPUT -j ANTIHACKER 
-A INPUT -i eth0 -m state --state RELATED,ESTABLISHED -j countin_eth0 
-A INPUT -i ppp0 -m state --state RELATED,ESTABLISHED -j countin_usb0 
-A INPUT -m state --state RELATED,ESTABLISHED -j ACCEPT 
-A INPUT -p icmp -m icmp --icmp-type destination-unreachable -j REJECT --reject-with icmp-host-prohibited
-A INPUT -p icmp -m icmp --icmp-type echo-request -j REJECT --reject-with icmp-host-prohibited
-A INPUT -p icmp -m icmp --icmp-type echo-reply -j REJECT --reject-with icmp-host-prohibited
-A INPUT -p icmp -m icmp --icmp-type router-advertisement -j REJECT --reject-with icmp-host-prohibited
-A INPUT -p icmp -j ACCEPT 
-A INPUT -i lo -j ACCEPT 
-A INPUT -j REJECT --reject-with icmp-host-prohibited 
-A FORWARD -j REJECT --reject-with icmp-host-prohibited 
-A OUTPUT -o eth0 -j countout_eth0 
-A OUTPUT -o ppp0 -j countout_usb0 
#-A ANTIHACKER -s 255.255.255.255/32 -j DROP 
#-A ANTIHACKER -s 255.255.255.255/32 -j DROP 
-A ANTISPOOF -s 127.0.0.0/8 -i ! lo -j DROP 
-A countin_eth0 -d 192.168.122.0/24 -i eth0 -j ACCEPT 
-A countin_eth0 -d 192.168.1.0/24 -i eth0 -j ACCEPT 
-A countin_usb0 -d 94.0.0.0/8 -i ppp0 -j ACCEPT 
-A countout_eth0 -s 192.168.122.0/24 -o eth0 -j ACCEPT 
-A countout_eth0 -s 192.168.1.0/24 -o eth0 -j ACCEPT 
-A countout_usb0 -s 94.0.0.0/8 -o ppp0 -j ACCEPT 
COMMIT

ppp0 hálózati csatoló szokott lenni a mobilinternetes hálózat, ide több eltérő szolgáltató is felvehető.
eth0 szokott lenni a vezetékes csatoló (első), ha van több, akkor eth1, stb.
Ha "iptables -P"-vel az alapviselkedés át van állítva pl. INPUT chain alatt, akkor ott meg kell adni azokat a szolgáltatásokat, amit engedélyezni kell a csomagok alapételmezett eldobása előtt! Minta a listázásból:

Chain FORWARD (policy DROP

vagy:

Chain FORWARD (policy ACCEPT

Források, és iptables-el foglalkozó leírások:

• HUP.hu - Iptables NAT néhány honlap nem jön be (egyedi Chain felvétele, és szabályok hozzáadása)
• Iptables mac address filtering (ip cím helyett MAC address alapon is szűrhető a forgalom + Perl script minta iptables és MySQL kapcsolatára)
• Traffic Accounting with Linux IPTables (számláló minta Counter beállítással (-Z) és awk formázott listázás)

oldal tetejére

Leírás

debian2:/home/zoli# cd /etc/X11/
debian2:/etc/X11# gedit xorg.conf
 

oldal tetejére

A beállításhoz indítani kell egy terminal alkalmazást (KDE/Gnome menü ("Start menü") - Segédprogram - Rendszergazda terminál indítása).
A konkrét beállítás (# utáni utasítások):

debian2:/home/zoli# cd /etc
debian2:/etc# gedit fstab

Az fstab nevű fájl tartalmazza, hogy milyen eszközöket kell fájlrendszerként felcsatolni, és milyen csatlakozási pontra (+jogosultságok, stb.)
Fontos, hogy a rendszer meghatározott forma megtartása esetén tudja az eszközt csatolni (az opciók szóközzel, vagy tabulátorral vannak elválasztva, ezeket ne töröljük. Mi a 4. oszlophoz írunk kiegészítéseket vesszővel elválasztva, szóköz vagy tabulátor nélkül folyamatosan.) Teljes méretre, vagy nagyobb méretre célszerű igazítani a szövegszerkesztő ablakát, hogy ne zavarjanak a megjelenítésnél az aut. sórtörések.
Megkeressük azt a sort, amelyik az ms-dos, ill. ntfs partició csatolását írja le.
Nálam ez a két sor (/dev/sda1 a serial-ata winchesterem FAT particiója, sda5 pedig az ntfs partició (köztük van Linux partició, stb.):

/dev/sda1 /mnt/windows/C vfat defaults,auto,rw,user 0 0
/dev/sda5 /mnt/windows/D auto user,defaults,atime,auto,ro,dev,exec,suid 0 0

/dev/sda1 /mnt/windows/C vfat defaults,uid=0,gid=37,umask=007,auto,rw,user 0 0

/dev/sda5 /mnt/windows/D auto user,defaults,uid=0,gid=37,umask=227,atime,auto,ro,dev,exec,suid 0 0

A fájlrendszer karaktertámogatása még beállításra szorul... (fájlnevek, könyvtárnevek extrém módon jelnennek meg, bár könyvtárba lépni, fájlokat megnyitni lehetséges így is.)

oldal tetejére

debian2:/home/zoli# gedit /usr/local/bin/l

ls -F --color=tty
echo
echo "$(ls -l | grep ^[d] | wc -l) könyvtár és $(ls -l | grep ^[^dtö] | wc -l) fájl található. ( $(ls -A | grep ^[.] | wc -l) rejtett fájl. )"
echo

debian2:/home/zoli# gedit /usr/local/bin/lls

A tartalma:

ls -lkF --color=tty
echo
echo "$(ls -l | grep ^[d] | wc -l) könyvtár és $(ls -l | grep ^[^dtö] | wc -l) fájl található. ( $(ls -A | grep ^[.] | wc -l) rejtett fájl. )"
echo

debian2:/home/zoli# gedit /usr/local/bin/rls

A tartalma:

ls -lkRF --color=tty
echo
echo "$(ls -l | grep ^[d] | wc -l) könyvtár és $(ls -l | grep ^[^dtö] | wc -l) fájl található. ( $(ls -A | grep ^[.] | wc -l) rejtett fájl. )"
echo

debian2:/home/zoli#cd /usr/local/bin
debian2:/usr/local/bin#chmod a+x l
debian2:/usr/local/bin#chmod a+x lls
debian2:/usr/local/bin#chmod a+x rls 

A "home" könyvtáramban a 63 "rejtett" különböző programok konfig. könyvtárai és fájljai. (pl. bluefish, gaim, stb. lényegében majdnem minden programnak lehet itt egy-egy konf.könyvtára) A fájlméret kBájtos kijelzésű.

oldal tetejére

Új dolgok tesztelése, kipróbálása közben előfordulhat, hogy javításra szorul a rendszer, vagy valamelyik hibás beállításokkal ellátott rendszerindítási fájl.
Velem megesett, hogy indíthatatlannak bizonyult a Linux-om, miután ékezetes kulcsot állítottam be egy titkosított particióra. A probléma a hibajavító konzol segítségével látszólag megoldhatatlan, mert ebben a fázisban a gyökér fájlrendszer (és az alattuk lévő rendszerindítási fájlok - pl. /etc/fstab) csak olvasható módon vannak felcsatolva.

A megoldás a gyökér fájlrendszer újracsatolása írható/olvasható módon. Tanulmányozva a mount parancs súgóját, meg is oldható a probléma.

man mount

Fájlrendszer újracsatolása írható és olvasható módon, fájlrendszer tipusaként az fstab-beli beállítást használva (-o):

mount -o remount,rw /

oldal tetejére

Linux alatt használható többszörös internet eléréssel foglalkozó leírásra akadtam. A megoldás úgy használja ki a több különböző internetkapcsolat (és akár különböző szolgáltató) nyújtotta lehetőségeket, hogy a kapcsolatok között állítható a terhelés megosztása: Routing for multiple uplinks/providers .
A dokumentáció számos hasonló témájú problémát érint : Linux Advanced Routing & Traffic Control HOWTO .

oldal tetejére

Az új Linux összeállítások lehetővé teszik teljes particiók titkosítását, ehhez használható a "LUKS Disk Encryption" megoldás. Fedora Linux használata esetén a Fedora Security Guide részletes leírása segít a megvalósításban.
A megoldás lényege, hogy a titkosítandó particiót véletlenszerű bájt-okkal feltöltve aktíválja a partición a védelmet, és az /etc/crypttab, valamint az/etc/fstab fájlok segítségével a létrehozáskor megadott jelszó begépelése után teszi csak elérhetővé a particiót.(Ezeknek a fájloknak a bejegyzései nélkül nem csatolja rendszerindításkor a particiót, így akár elérhető a szükség szerinti kézi csatolás /root felhasználó által/).LUKS Disk Encryption - Step-by-Step Instructions
A leírás példája feltételezi, hogy LVM alapú fájlrendszerek használatosak a Linux alatt.

A partició titkosításához nem célszerű ékezetes kulcsot használni, mert a rendszerindításkori jelszóbekérő (titkosított partició csatolásakor jelenik csak meg) "lefagy" az ilyen jelszó gépelésekor, és egy látszólag javíthatatlan rendszer állna fel. (csak olvasható gyökér fájlrendszer, átírhatatlan crypttab és fstab állománnyal, stb.) Ha ez történt, akkor a javításhoz leírás:Linux javítása hibás paraméterfájlok esetén

oldal tetejére